A tüdőtályog a tüdőszövet elhalásából származó, jellemzően gennyes váladékot tartalmazó üreg, amely legtöbbször valamilyen bakteriális fertőzés következtében kialakult gyulladásos zavar szövődményeként lép fel.
Elsősorban azokat veszélyezteti, akiknek általános egészségi állapota legyengült, immunrendszere károsodott, vagyis a legnagyobb kockázatnak az idősek, a leromlott állapotú alkohol- gyógyszer- vagy egyéb szerfüggők vannak kitéve.
De a tüdőtályog lehet más tüdőbetegség, például tüdőembólia vagy daganat kísérőbetegsége, gyakran pedig tüdőgyulladásra vezethető vissza.
Tüdőtályog tünetei
Kezdeti tünetei nagyon hasonlítanak a tüdőgyulladás szimptómáira: izzadás és (sokszor hidegrázással kísért) láz, valamint fáradtság, étvágytalanság, váladékos köhögés a leggyakoribbak. Ha a betegség hosszabban elhúzódik, általános elesettség, fogyás, sápadtság, tartós láz a jellemző. A tüdőtályog mellkasröntgennel az esetek túlnyomó többségében kimutatható, ha pedig a röntgenkép nem egyértelmű, mellkasi CT-vizsgálattal pontosítható a diagnózis.
Tüdőtályog kezelése
A tüdőtályog terápiája antibiotikus kezelés, amely kórházban, szakorvosi felügyelettel történik. A beteg a kezelés elején általában vénás injekció formájában kapja az antibiotikumot, majd szájon át adható szerekre térnek át, amint az állapota javulni kezd.
Az antibiotikum kúrát mindaddig folytatni kell, amíg a tünetek meg nem szűnnek, illetve a röntgenképen már nem mutatkozik a tüdőtályog. A gyógyulás megfelelő testhelyzettel és fizikoterápiával elősegíthető. Ha a beteg nem gyógyul megfelelő ütemben, hörgőtükrözés (bronchoszkópia) indokolt, melynek során az antibiotikumra nem reagáló tályogból kiüríthető a genny, illetve, ha idegentest okoz légúti elzáródást, az is eltávolítható. Ritkán, de szükség lehet arra, hogy a mellkasfalon keresztül a tályogüregbe vezetett drain cső segítségével tisztítsák meg a tályogot, egyes esetekben pedig elkerülhetetlen a teljes tályog sebészi eltávolítása.
