Őssejtek és az immunrendszer kapcsolata

Az őssejtek olyan specializálatlan sejtek, amelyek két meghatározó tulajdonsággal rendelkeznek: képesek más sejtekké differenciálóni, és az önregenerációra.

De miért olyan fontosak az őssejtek és milyen kapcsolatban állnak az immunrendszerrel?

Az őssejtek arról nevezetesek, hogy egy részük bármilyen testi sejtté átalakulhat, és mivel az ember életének végéig szakadatlanul folytatják az osztódást és a szövetek helyreállítását, képesek a károsodások kijavítására. Az őssejtek osztódása során létrejövő sejt lehet akár egy újabb őssejt, vagy egy specifikus funkciót ellátó más típusú sejt (agysejt, izomsejt, stb.).

Az őssejteket két nagy csoportra különíthetjük el:

  • Embrionális őssejtekre, amelyeket 3-5 napos blasztocita fázisban lévő embrióktól nyernek ki. Ezek a sejtek nagyon fontosak, mert belőlük fejlődik, és épül fel az egész szervezet, a szív, a tüdők, a petesejtek, a sperma, valamint egyéb szövetek. Az embrionális őssejtek kinyerése az embrió elpusztításával jár, ezért szakmai és egyéb körökben meglehetősen heves etikai vitákat kavar.
  • Felnőttkori őssejtek a szövetek nagy részében megtalálhatók, és a donor károsodása nélkül kinyerhetők. Ezek a sejtek szintén rendelkeznek azzal a képességgel, hogy más típusú sejtekké alakuljanak át, vagy őssejtek maradjanak. Bizonyos betegségek esetén a felnőttkori őssejtek is alkalmazhatók gyógyászati célokra.

A szervezet fő védelmi vonalát a kórokozókkal szemben az immunrendszer biztosítja. Az immunrendszer nem más, mint azon sejtek, szövetek és szervek együttese, amelyek a fertőzések leküzdése végett alakultak ki és működnek. Feladatuk, hogy megkülönböztessék a szervezet saját sejtjeit az idegen anyagokkal szemben, eltávolítsák és megsemmisítsék azokat.

Az embrionális fejlődés utolsó szakaszában a csontvelői hematopoetikus őssejtekből (azaz HSC- hematopoietic stem cell) kifejlődnek az immunrendszer működését biztosító sejtek. Ez a fejlődési folyamat, az immunrendszer sejtjeinek reprodukciója egész életünkön keresztül folytatódik, így biztosítja szervezetünk eredményes és kiegyensúlyozott védelmét.

A csontvelő az a lágy és élő szövet, amely kitölti a legtöbb csontüregünket és tartalmazza azokat a vérképző őssejteket, amelyekből minden vörös és fehérvérsejt kialakul.

Vérképző őssejt terápia autoimmun betegségekben

Az autoimmun betegség tulajdonképpen egy túlzott immunreakció, amely során a szervezet kórokozóként, „idegen testként” érzékeli saját sejtjeit és elpusztításukra törekszik.

Napjainkban az autoimmun megbetegedések kezelésére leginkább gyulladáscsökkentő gyógyszereket, immunszupresszív és immunmoduláns szereket (pl. szteroidokat és gátló fehérjéket) alkalmaznak.

Bár ezen terápiákra megfelelő immunválasz lép fel, hatásukra nem minden betegnél alakul ki jelentős remisszió, azaz nem kerül a betegség nyugalmi fázisba. Az elmúlt években számtalan kutatás témája volt az, hogyan lehetne felhasználni az őssejteket az autoimmun betegségek gyógyításában. E kutatások folyamatosan zajlanak, de őssejt terápiák biztató eredményeiről számolhatunk be például a lupus, a rheumatoid arthritis, és az 1-es típusú cukorbetegség vonatkozásában.


close