A védőoltások segítségével számos olyan betegséget, vagy a betegségek során jelentkező szövődményt előzhetünk meg, amelyek súlyos vagy akár halálos következményekkel járnának.
Az alábbiakban az oltási szövődményekről és a védőoltásokat kísérő oltási reakciókról olvashat.
Az oltási szövődmény
Az oltási szövődmény nagyon ritka jelenség, 100 ezer-1 millió főre jut általában 1 megbetegedés. Az oltási szövődmény olyan reakció, amely a beoltottak körében rendkívül elszórtan jelentkezik, nem rendszeres és szükségszerű velejárói az oltásnak. Oka rendszerint ismeretlen, és csak utólag igazolható. Kialakulásához hozzájárul az oltóanyag, illetve a beoltott személy szervezeti sajátosságai.
Az oltási reakció
Az oltási reakció olyan kóros jelenség, amely számos oltott személynél előfordul, oka vagy a maradék toxicitás, vagy az oltómikróba szaporodása. Mivel az oltási reakció gyakran előfordul, ezért a szülőt tájékoztatni kell a gyereknél nagy valószínűséggel jelentkező tünetekről.
A leggyakoribb oltási reakciók
- az injekció beadása helyén jelentkező helyi reakció (bőrpír, duzzanat stb.),
- láz
- hányinger
- bágyadtság
- rossz közérzet
- étvágytalanság
A kötelező védőoltások oltási reakciói
- BCG – néhány napig bőrpír tapasztalható, majd 2-4 hét múlva vörös, kékesvörös csomó képződik az oltás helyén, a hónalji nyirokcsomók megduzzadhatnak. Fokozott reakció esetén ezek a tünetek 6 hónapnál tovább is fennállhatnak, de ez nem veszélyezteti az életet.
- DTPa+IPV+Hib – az oltás helyén bőrpír, fájdalmas duzzanat jelentkezhet. Előfordulhat esetleg láz, hányás, hasmenés, nyugtalanság is. Ritka a súlyos tünet (eszméletvesztés, aluszékonyság), ezek megjelenésekor orvoshoz kell fordulni.
- MMR – a mumpsz, a rózsahimlő és a kanyaró elleni védőoltás beadása után 7-12 nappal ún. oltási betegség léphet fel. Ez lázzal, kiütéssel, nyálmirigyduzzanattal járhat, és általában 1-2 napnál nem tartanak tovább. Súlyosabb szövődményként agyvelőgyulladás léphet fel.
